Újra a mozikban. Villám McQueen hírnévről és dicsőségről álmodik, minden vágya, hogy elhódítsa a Szelep Kupát. Egy napon a versenyverda szedi a dísztárcsáit és felkerekedik. Padlógázzal tart Kaliforniába, ahol hírnévre tehet szert, ha sikerül legyőznie a két legnagyobb ászt a mezőnyben. Útközben vetődik az álmos kisvárosba, Kipufogó-fürdőbe, ahol ráébred arra, mi az, ami valóban fontos az életben. Kalandjai során találkozik Hudson Dokival, a vidéki orvos és bíró valójában háromszoros Szelep Kupa győztes. Ott van azután Sally, a dögös Porsche 911, és a rozoga autómentő, akinek rozsdás karosszériája alatt érző motor dobog.

Videó Miután túlélik repülőjük brutális zuhanását, James Belmont (Brad Pitt) kommandóstiszt és harci kutyája, Odin az alaszkai vadon mélyén rekednek, ahol együtt kényszerülnek kíméletlen harcra a természet erőivel szemben. Az elismert rendező, David Ayer (Az utolsó műszak, Harag) új, izgalmas kaland-thrillere, A vadon szíve azt a szétszakíthatatlan köteléket vizsgálja, ami az ember és a legjobb négylábú barátja között van, és döntő szerephez jut életük legnagyobb csatájában…

A „Cifra világ – Kalotaszeg öröksége” egy komplex, több művészeti ágat összekapcsoló kulturális projekt, amelynek célja Kalotaszeg népművészetének – különösen a viselet- és tánckultúrának – kortárs, élményszerű bemutatása. A projekt megvalósítója a Mérai Cifra Néptáncegyüttes, szakmai vezetői Sánta Gergő és Sánta-Bíró Anna, elismert néptáncművészek és koreográfusok. A produkció a Mérai Cifra Néptáncegyüttes 20 éves jubileumának előfutára, egyúttal az örökség újraélésének eszköze a közösségben. A produkció egyedülálló, hiszen muzeális értékű, ritkán látható kalotaszegi viseleteket mutat be, mind kiállítási tárgyként, mind élőben, díszletelemként a műsor keretében.

Összeállításunk vezérfonalaként Petőfi Sándor 1847-ben írott Úti levelek című írását használjuk. Választásunk azért esett erre a műre, mert talán kevésbé ismert, mint méltán híres versei. Személyiségének és lírájának olyan esszenciáját adja, amelyet véleményünk szerint érdemes a nagyközönség elé tárni, s ez által annak újabb mélységeit megismerni. Petőfi utazásának oka az őt ért kritikák miatti sértődöttség - szabadulni kíván a kötöttségektől. Útiterv nélkül indul el, barátainál időzik, vagy ahogy éppen hozzák a körülmények. Leveleinek célja a világ előtti kitárulkozás, hogy olvasói minél jobban megismerjék őt magát. Belső világát tárja az olvasó elé, a világról alkotott véleményének, nézeteinek összességét. Az utazás helyszínei csak a hátteret adják ehhez, a főszereplő ő maga. Írásaiból kitűnik, hogy lelkesedik a természet szépségeiért, szerelméért, de haragudni, sőt gúnyolódni is képes. Szenvedély, humor és pátosz, kedv és ború, lírai önkifejezés, nyugtalanság és egyszerűség váltják egymást. A céltalanul utazgató, kezdetben reménytelenül szerelmes költőből az utolsó levelekben egy boldog, megállapodott, otthon ülésre berendezkedett férj képét láthatjuk. A levelek mellett az éppen átélt az eseményekhez, lelkiállapotokhoz kapcsolható versek sem maradnak ki a műsorból: Négyökrös szekér - Falu végén kurta kocsma – Minek nevezzelek – Az alföld - Arany Jánosnál - Vasúton - Tompa Mihálynál – Ivás közben – A Tisza - Szeptember végén A műsorban az úti levél részletek és a versek a Csík zenekar muzsikájának kíséretében, egyfajta sajátos zenei köntösben jelennek meg. A zenekar sikeres könnyűzenei feldolgozásai, a magyar népzene dallamai, közjátékként, aláfestésként szólalnak meg a műsorban.